A hercegségeknek egy generálisa (fekete köpenyes) és hét katonája (zöld köpenyes) lehet. Erődönként kettő-kettő, azaz egy erőd esetében kettő, két erős esetében négy, három erőd esetében hat és négy erőd esetében nyolc katona, amiből az egyik a generális. A katonákat és a generálist az erődökben képezik ki (bármelyik erődben), de csak ha már felépült a Fürkész-torony. A katonák kiképzéséhez a kovács által elkészített fegyvert (lándzsát) el kell szállítani az egyik erődhöz, itt a termelési fázisban egy katona vegy a generális kiképzése történik meg. A generálishoz 25 pecuniát, a katonához 10 pecuniát kell feláldozni a hercegségnek. A fegyver a kiképzést követően a közös készletbe kerül vissza. Bármelyik féle katona bármikor kiképezhető. Az erődben kiképzett első katona vagy generális automatikusan a kiképző erődbe, a többi kiképző erőd területlapkájára kerül. Ha már nem képezhető ki katona, akkor az erődökhöz nem lehet fegyvert szállítani, az csak a fegyver raktárba lehet elhelyezni, vagy a kovács területlapkáján marad. A katona egy védelmi és egy támadó erővel, a generális kettő védelmi és kettő támadó erővel rendelkezik. Egy körben maximum nyolc lépést hajthat végre a játékos, amit bármilyen módon eloszthat a katonái között. Például léphet mindegyikkel egyet, vagy eggyel nyolcat, vagy néggyel kettőt stb. Szabadon mozgatható bármelyik katona, bármilyen sorrendben. Egy katona ismételt mozgatására is lehetőség van. A katonák csak a területlapokon, de ott bármilyen irányban mozoghatnak. A folyón csak a hídon kelhetnek át, a tengeren pedig csak a szállítóhajóval tudnak közlekedni. A szállítóhajóra történő felszállás azonos a szállító hajóra történő tárgyak rakodásával, egy egységnyi árunak felelnek meg, azonban a katonák nem csak a kikötőkben, hanem bármelyik parton be és kiszállhatnak a hajóból. A Fekete-mocsár területlapkára, és a Kék-forrás területlapkára nem léphetnek, azokon nem haladhatnak át. Egy lapkán lévő katonák száma nem korlátozott. A katonák áthaladhatnak az ellenfél területlapkáján. Az ellenfél területlapkáján történő megállás azonban támadásnak minőrül és ez csatához vagy ostromhoz vezet. A katonák és a generális bevonulhatnak egy-egy erődbe vagy egy-egy őrtoronyba. Ekkor fizikailag bele helyezzük őket a hadi épületbe. Egyszerre csak egy katona vagy a generális lehet az erődben vagy az őrtoronyban. A be- és a kivonulás egy mozgásnak felel meg, azaz a kivonuláskor az épülettel azonos területlapkára kerül az épületen kívülre a katona. Bevonuláskor az épületen kívülről az épület területlapkájáról az épületbe kerül a katona.